Egyszer régen, kb 17 lehettem, egész nap görnyedtem, észrevettem hogy egészen be tudok hajolni. Alig vártam hogy egyedül legyek, elővettem a farkam és elkeztem játszadozni vele, mikor már majdnem teljessen állt, megnyaltam a nyelvemmel, ízlelgettem, egyszer csak az egész makkom benn volt a számban, és szopogattam. Furcsa de nagyon jó…
A srácot alig pár hete ismertem csak. Szimpatikus volt a csendessége, a magabiztossága, magas, sportos alkata. Ugyanannál a cégnél, de máshol dolgozott, mégis gyakran összefutottunk. Én alig egy hónappal hamarabb kerültem a céghez, mint ő, nagyjából egyidősek lehettünk. Nem is volt olyan rég, a boldog húszas éveink második felében. Annak…
A nyári időszakban a kéthetes sporttábor idejére a kollégiumban lakott. Erre a két hétre a szobatársai is visszatértek a kollégiumba, mintha tanítási időszak lenne. A sporttábor valójában egész napon át tartó testnevelésórákat jelentett annak, aki két hét ilyen elfoglaltságot választott magának a szünidőre. Ő szerette a több játék és kevesebb edzés…
A pörgős hétköznapok után végre egy hét unalom. Nem is unalom, talán egy kis önmagunkba nézés, boldog magány. A napi rutin – munka, hazaérni, itthon még egy kis munka, aktuális kedvenc film megnézése / hírek, blogok olvasgatása, néhány videó, kaja, aztán alvás és kezdődik megint elölről – után volt egy…
Alig pár lépésre voltunk a zuhanyzótól, de nem jutottunk el odáig. Alaposan összegyűrtük egymás pólóját a vad csókolózásban, amikor néha elváltak egymástól az ajkaink, csak szorítottuk egymást egyet-egyet lépve valamerre. Ilyenkor a combjaival az enyémhez simult, fejét a nyakamba hajtotta és vadul nyakon csókolt, vagy a vállaimat puszilta végig. Egészen…
A hangzavarban alig értettük egymást, de azért tudtunk beszélgetni. Néhány perc alatt majdnem elpusztítottuk az óriási pohár tea-alkohol-fűszer keveréket. A hangulat egyre jobb lett, közben sok mindent megtudtunk egymásról. Nagyon érdekelte Budapest, a bátyja, aki egyébként használt autókkal kereskedik, sokszor járt Pesten, leginkább átutazóban. Nem nagyon kedvelte a bátyját, úgy…
Jól állt neki a mosoly, habár nem volt könnyű kivenni a félhomályban. Egyikünk sem akart megszólalni. Feküdtünk, élveztük egymás közelségét, egymás érintését. A meglepettségem lassan elmúlt, vele együtt az ideges izgalom is. Csak egy fura, jóleső és otthonos érzés maradt, ahogy egymás szemébe néztünk. A halk szavú, szimpatikus srác, akit…
Egy idegen nagyvárosban, főleg, ha külföldön van az ember mindig van valami hátborzongatóan izgalmas. Tudom, hogy rengeteg kilométer választ el minden általam ismert és szeretett dologtól, mégis van valami vonzó ebben az egyedüllétben. Izgalmas a környezet, az idegen nyelv – még ha nem is annyira idegen, hiszen elboldogulok vele -,…
Az egyetemi évek egyik legjobb élménye volt a három hónapos külföldi vendégeskedés. A skandináv egyetemen lehetett pár órát hallgatni, de közel sem a hagyományos, itthoni előadások voltak ezek. Az egyik ilyen, viszonylag interaktív előadáson ismertem meg egy első pillantásra is hiperaktív, vidám srácot. Német volt, de habitusát és vidámságát tekintve…
Közel három hétig egy kicsi német szállodában laktam. Az első napokban élvezi az ember az egyedüllétet és a makulátlan német kisváros hangulatát, de hamar hiányozni kezdenek az ismerős dolgok és emberek. A legközelebbi ismerősömmé a szálloda tulajának a felesége vált, aki gyakran volt portás, ügyintéző és szakács is egy személyben,…
Gyakran láttam őt a hajnali vonaton. A néhány kocsiból álló elővárosi vonatnak megvolt a saját törzsközönsége, akik ugyanabban a kocsiban, ugyanabban a társaságban utaztak nap, mint nap. Én is közéjük tartoztam, ő három-négy alkalommal volt ott hetente. Talán tanult a munka mellett, vagy ilyen volt a munkarendje, nem tudom. Nem…
Az egyetem első éveiben a bulik nem szólnak másról, mint sok-sok alkohol elfogyasztásáról. A néhány napos karácsonyi szünet és családlátogatás előtti utolsó este is ilyen volt. Mindig más helyre mentünk bulizni, nagyjából ugyanaz a párfős baráti társaság. Ezúttal volt velünk egy újonc is, az egyik srác kissé félénk, régi ismerőse.…
Ez volt az utolsó napunk itt, holnap reggel indulni kell haza. Nem volt kedvem a hazaúthoz, sem otthon lenni, főleg az eddig itt eltöltött két nap után. Jó lett volna itt maradni még sokáig. Délelőtt kipróbáltuk a szállás saját kicsi medencéjét is, rajtunk kívül nem is volt ott senki, ami…
A reggelit végül a többiekkel együtt ettük. Nem tudom, hogy csak én éreztem úgy, vagy tényleg még a tegnapinál is jobb volt a hangulat. Valahogy több volt a bolondozás, a játékos birkózás és az érintés, mint amit eddig észrevettem. Lehet, hogy más szobákban is történt valami? Nem tudom. Én mindenesetre…
Ez most nem egy szextörténet, hanem képsorozat egy dögös, nagy mellű negyvenes bombázóról. Minden eredeti rajta, semmi műanyag, semmi szilikon. Nézzétek meg a galériát!