Iskolai szexkupleráj

Csaba bement az iskola épületébe, melynek ablakai sötéten bámultak rá. Nem sokan tartózkodtak odabenn, csak az alsó folyosó volt kivilágítva. A férfi lesétált az alagsorba. Idelent tárolták azokat a dolgokat, amikre a gondnoknak és a takarítóknak szükségük lehet.

A korábbi építkezések „maradványai” is itt voltak: téglák, cserepek, cementes zsákok, és mindenféle egyéb építőanyagok.

Az alagsor hosszú folyosójáról – melyet bokáig érő törmelék borított – több helyiség nyílt. Csaba belépett az egyikbe, felkattintotta a világítást, és kinyitotta a teremben sorakozó mintegy féltucat szekrény egyikét. A legfelső polcon meg is találta, amit keresett: villanyégők sorakoztak szép sorban, dobozokba csomagolva. Csaba leemelt egyet, majd elhagyta a szobát. Már indult volna vissza a lépcső fölé, amikor fülét halk sikongatás ütötte meg.

Csaba fülelt, megpróbálta meghatározni, honnan jön a hang. Úgy döntött, a folyosó végéről. Magához vett egy földön heverő vasrudat, és egy macska óvatos lépteivel, a falhoz lapulva végigóvakodott a folyosón.

Ahogy közelebb ért, kibővült a hangok tárháza: már nem csupán sikkantások hallatszódtak, hanem staccatós sóhajok, elfúlt lihegések is. Csaba rádöbbent, hogy ezek egy szeretkezés neszei. Az is kétségtelenné vált, honnan szűrödnek ki a hangok: a mindenkori gondnok szobájából.
A gondnok szobájából, amelyben most ő lakott!
A férfit forró düh töltötte el. Szobája ajtajáig már óvatosság nélkül, futólépésben tette meg a távot. A kis kurvák – agyában fortyogott a harag. – A kis kurvák itt keféltetik magukat ó a kis kurvák…

Aztán meglátta. Az elétáruló látványtól földbe gyökerezett a lába. Néhány pillanatra szinte lebénult, nehezére esett felfognia, amit lát. Aztán fejében mintha vaku villant volna: agya lefényképezte az elé táruló jelenetet, hogy később majd hasznosíthassa magányos maszturbációi során.
Hárman voltak, két fiú és egy lány.

A lányt egyből felismerte: Nikoletta Dahlquist volt az, a másodikos kis szende szüzike. Csaba legalábbis mindig annak látta: csinos copfok, bokáig érő szoknya, kamionabroncsokba rejtett mellek. Ő aztán nem dugdosott virágokat a hajába, és Roger and Hammerstein-t dúdolt a Mr. Tamburine Man helyett, ha az ilyesmit egyáltalán megengedte magának. Csaba gyakran látta őt magányosan, tévetegen bolyongani az iskolaudvaron, és ha ez volt a Szeretet Nyara, ahogyan az a sok nagyszájú lemezlovas hirdette, hát Nikoletta bizony úgy tűnt, nem részese a felvirágzásnak.

Csakhogy most úgy látszott, mégis. Ugyanis szemmel láthatóan kinyílt, mindenféle tekintetben. Mivel baszták. Méghozzá ketten.

A fiúkban Jácint és Tomika -re ismert. A futballcsapat sztárja volt mindkettő, a diákság igazi nagymenői, akik bármelyik lányt megkaphatták az iskolában. E két nagymenő most az egyik (Jácint) letolt gatyával állt a térdelő Nikoletta előtt, aki szorgosan szopta tekintélyes méretű fütykösét. Tomika eközben hátulról döngette a meztelen lányt. Nohát, a krumliszsákok nélkül egészen jól néz ki – gondolta Csaba kábán, miközben érezte, farka keményedni kezd. Pár másodpercig még nézte őket, miközben testében vad láz, agyában pedig egy nagyszerű ötlet kezdett el kibomlani. Látta Jácint péniszét, ahogyan ki-be jár Nikoletta csillogó ajkai közt, és látta a lány remegő vulváját, ahogy kéjesen szenved Tomika kőkemény lökéseitől. Nem bírta tovább nézni. Ez sok volt. Túl sok.

– Mi a fenét műveltek itt? – ordította Csaba, és berontott a szobába.
Nikoletta felsikkantott, a fiúk felkapták fejüket, és rémülten néztek hátra. Farkukat bűntudatosan kikapták a lány testéből, aki nyűszítve nyúlt a ruhái után.
– Mr. Geci… kezdte Tomika, miközben felhúzta a nadrágját. – Mi csak…
Csaba elkapta a pillantását. Látta, a fiú pupillái akkorák, mint egy tízcentes.
– Be vagytok lőve, mi? Na, ezt nem ússzátok meg! Hívom az igazgatót.
Nikoletta a sarokba húzódva kucorgott, rémülten tátogott, hang nem jött ki a torkán.
– Kérem, ne! – könyörgött Jácint, a pupillatágítás másik 1967-es bajnoka. – Ez a kis kurva ránk mászott. Maga nem volt fiatal? Tudja, a kísértés…

Csaba elgondolkozva nézte őket, aztán elvigyorodott. – Oké. Tűnjetek el. Nikoletta, te maradsz.
Jácint és Tomika bávatagon néztek a gondnokra. Aztán elvigyorodtak – ocsmány, gonosz vigyor volt ez.
– Már itt se vagyunk, Mr. Geci – azzal kiiszkoltak a szobából. Monicára vissza se néztek.
Csaba ránézett a sarokban kuporgó lányra, aki már önuralmát vesztve reszketett. LSD, gondolta a férfi. Paranoiás szakasz. De megérdemli.
– Nikoletta? – kérdezte Csaba. Nem nyitotta ki a száját.
A lány megrettenve, és enyhén csodálkozva nézett rá. A férfi tudta, hogy érti a gondolatait.
Nikoletta, ha ez kiderül…
Szinte hallotta fejében a lány elkínzott, fájdalmas sikolyát. Hallott róla, hogy az LSD lehetővé tesz szavak nélküli kommunikációt, de sose képzelte, hogy ez igaz. Mégis működik! Ami annál is különösebb, hogy ő maga nem vett be semmit.
Csitt, mondta Csaba. Nem derül ki semmi, ne aggódj. Csak fejezd be, amit elkezdtél. Fejezd be rajtam, Nikoletta.
És a gondnok lehúzta a sliccét.

A lány döbbenten bámulta Csaba keményre duzzadt, vörös péniszét. Már nem is igazán tudta, mit lát: a szer forrón nyargalászott ereiben, elveszett a kaleidoszkópszerű benyomások között. Amikor a gondnok közelebb lépett, ágyéka helyén egy rózsát látott kibomlani: valószerűtlenül vörös, mosolygó rózsát. Aztán becsukta a szemét, s mire újra kinyitotta, már egészen mást látott: egy aranysörényű oroszlánt.

Csaba látta a lányon a zavarodottságot, azért igyekezett azt kihasználni. Eszébe sem jutott, mi lesz, ha esetleg rajtakapják: mintha maga is mély kábulatba süppedt volna. Gyönyörű ez a lány! Így, zilált meztelenségében lebírhatatlanul felizgatta: Rita Hayworth jutott róla eszébe.

Levetette a pulóverét, s letolta a nadrágját. Határozott odalépett a lányhoz, és vadul átkarolta. Nikoletta nyüszítve ellenkezett, aztán elernyedt az ölelésben. Nem Csabatől irtózott, hanem attól a rémtől akit a férfi helyén látni vélt. De aztán érzékeinek paranoiája enyhült: ismét könnyűvé vált minden, s máris Síva tízezer ölelő karjában érezte magát. S onnantól kezdve ismét átadta magát a gyönyörteljes kábulatnak.

Gyere babám, kívánlak. Csináld. Akarlak – szólt remegve Csaba, ismét hangok nélkül: csupán a vágy tűje karcolta összeolvadó lelkük barázdáit.
Nikoletta lenyúlt, és megmarkolta Csaba már előnedvek borította hímvesszőjét. A lelki hangok csengtek-bongtak elméjében, s átalakultak egy litánia éteri hangú kántálásává: „Egyesülj a Hanggal: a Hang Isten; én vagyok a Hang, amely Isten”

Lerogytak Csaba ágyára. A férfi keze vad simogatásokkal járta be Nikoletta tüzelő testét: kőkemény melleit, hasát, lúdbőröző combjait, lucsokban ázó punciját. A lány gurgulázó hangokat hallatva szenvedett az ölelés gyönyörében. Amikor szája elnyelte Csaba remegő férfiasságát, szíve csaknem szétrobbant a vágytól: úgy érezte egy tűzhányót tart a szájában. Látta is szinte képét, kivetítve a hóborította hegyek előtt: érezni vélte a láva hevét, forróságát, és szívta, szívta Csaba farkát, hogy érezhesse csakugyan. S akkor csapkodó, nedves forróságot érzett szemérmén, s felsikoltott, mert kígyó képe égett szaruhártyájába. De a kígyó hamar átalakult hosszú, ezüstös mennyasszonyi fátyollá: színek fortyogó vízesésévé. A lányban szorongás s mámor váltotta egymást, majd ismét felszívódott a kéj örvényeiben.

Csaba érezte, ezer, millió szenvedély horgad fel a lányban, s ettől teljesen megvadult. Arcát a hófehér, selymes combok közé temette, szívta a sosem érzett keménységű csiklót, befúrta nyelvét a nedvedző hüvelybe. Igyekezett féken tartani a lány vonagló csípőjét, akiben rövid idő alatt vagy tucatnyi orgazmus robbant. A férfiban is egyre följebb kúszott a hév, és amikor Nikoletta hörögve tövig benyelte péniszét, robbant: üvöltve rándult össze, és magányos éveken keresztül gyűjtögetett spermája telespriccelte a lány száját. Agyára bíbor köd telepedett, s elszökött testéből minden erő. Kábultan, komótosan nyalogatta tovább Nikoletta össze-összeránduló szeméremajkait, melyek kivörösödtek az élvezettől. Aztán megfordult, s karjaiba vonta a lányt.

Nikoletta magánkívül, vadul átölelte a férfit. A lány hasa a töpörödő péniszhez simult. Jó húsz percig így maradtak. Nikoletta a mennyországot látta a mennyezetre vetülni: látomásaiban elmerülve ismét simogatni kezdte Csabat, akiben ettől újra feltolult a vágy. Ráhengeredett a lányra, s vadul beléhatolt: remegő, csatakos testük egybeforrt.

– Gyere belém. Forró vagy. Gyönyörű. Adj erőt, világok emésztő lázát – Csaba hallotta Nikoletta szellemhangjait a fejében. Csodálatot s áhítatot érzett.
Jövök. Nikoletta… – árnyakká váltak az éjben.
Vergődtek a szeretkezés önkívületében órákig. Senki nem nyitott rájuk.

Órákkal később Nikoletta remegő testtel zokogott ágyában. Mikor hazatért, a szülei dühösen tudakolták, hol maradt ilyen sokáig. Ő csak motyogott összefüggéstelenül. A szer hatása már gyöngült, s a gyönyör helyett a szégyen s rettegés kerítette hatalmába. Anyja, apja átlát rajta. Látják hogy a szoknyája alatt már nincs bugyi. Hogy odaadta magát három férfinak. Ringyó lett. Nincs mentsége.

Miután szülei végre békén hagyták azzal az ígérettel, hogy majd holnap előveszik, a fürdőszobába menekült. Vagy ötször lezuhanyozott, egymás után. Mocskosnak érezte magát, végig sem mert pillantani meztelen, sajgó testén. Hajnali négykor magába tömött két doboz aszpirint, amit fél órával később öklendezve kihányt. Karikás szemekkel, nyárfalevélként reszketve kuporgott a fürdőszobában hajnalig, elmerülve elméje sötétjében. Nem tudhatta, de szeme többé már nem látta meg a világosságot. Szülei csak reggel fedezték fel sápadt, vacogó lányukat, amint elborult, tompa tekintettel, némán sikoltó ajkakkal bámult a számára éjfekete napba. Akkor azonnal rohantak vele a kórházba, ahol rövid vizsgálat után megállapították, hogy a lány retinája kiégett, és soha többé nem fog látni.

Csaba Geci ezen az éjszakán álmában Nikoletta testében járt. Az aktus a gimnáziumi sportpályán zajlott, fényes nappal, és a tribünökről izmos kosaras bikák bámulták őket. Csaba farát keményen előre-hátra lökve demonstrálta a fiatalságnak, hogyan is szeretkezik egy igazi, érett férfi. A nap a szemébe vakított, az ég ragyogó kéklett, testében adrenalin nyargalászott. Aztán az álomkép elmosódott, s valami szörnyűség közeledtét érezte a déli szélben. Zavarodottan pillantott fel az iskola épületére, mely ködösen reszketett a hőségben. Majd a világ vörösre vált és feketére, Nikoletta teste péniszére zárt, ő pedig, öt év óta először, spontán ejakulációt él át. Nyársat nyelve, hirtelen ült fel ágyában, és éber szorongással még sokáig bámult a sötétbe.