Erotikus iromány

…A hotel udvarában kellemes kis sétálóút vezetett. Gyönyörű parkosított terület. Igazán enyhe éjszaka volt. Kiszúrtam egy piciny lugast az út végén. Odasétáltam. A lugas belsejében egy hosszú asztal volt, két oldalán padokkal. Teljes sötétség volt, csak a hold világította meg kicsit a belsejét. Leültem a belső padra, keresztbe tettem a lábaimat és lassan kortyolgatva a rosémat, élveztem a csendes, magányos estét, lágy szellővel és romantikus éjszakai madárhangokkal. Igyekeztem nem arra gondolni, hogy mennyire hiányzik most mellőlem valaki. A semmiből tűnt elő egy alak, megállt a lugas előtt, egyáltalán nem vettem észre, hogy valaki közelítene. Ahogy a lugasba lépett, mindketten felismertük a másikat. Kristóf volt.
– Ne haragudj! – mondta, majd sarkon fordult.
– Ezek után már mindig így lesz? – szóltam utána hirtelen.
Lassan megfordult.
– Mire gondolsz? – kérdezte.
– Mindig menekülni fogunk egymás elől?
Kristóf megvonta a vállát.
– Gyere, ülj le. – kértem tőle. Hogy miért? Fogalmam sem volt róla.
Kristóf lassan a padhoz sétált és leült, egyik lábát átvetve a padon szembe fordult velem. Követtem a példáját.
– Azt hittem, aludni mentél. – kezdtem a beszélgetést.
– Szerettem volna, de Robi megkért, ha lehet, sétálgassak egy órácskát. – jegyezte meg cinkos mosollyal.
– Tessék? – kérdeztem hitetlenkedve.
– Csss! – intett csendre Kristóf.
– De hát kivel van?
– Én nem mondtam, hogy valakivel van.
– Na, persze. – feleltem elhúzott szájjal.
– Fogalmam sincs, de nem is az én dolgom.
– Robi is nős.
– Tudom. – felelte Kristóf szemlesütve.
– Nem azért mondtam.
Pár perc kínos csend következett, amit Kristóf tört meg.
– Ez olyan bonyolult. Sajnálom, hogy belerángattalak.
– Belerángattál? Mibe?
– Ha nem csókollak meg, akkor soha nem alakul ki ez a vonzalom köztünk.
– Te is tudod, hogy ez nem igaz. Kívántalak az első perc óta. Nem csak a csók óta.
– De te az asszisztensem vagy. Az is megengedhetetlen, hogy megcsalom a feleségem, hát még az, hogy kikezdtem az asszisztensemmel.
– Nem győzöm hangsúlyozni, hogy beleegyeztem, nem kényszerítettél semmire.
– Én tudom, és nem is hiszed, mennyire szeretnék ellenállni, de olyan borzalmasan nehéz.
A szavai hatására borzongás járta át a testemet. Minden porcikám bizseregni kezdett. Közelebb ültem hozzá.
– Miért? Miért nehéz ellenállni?
Kristóf az ajkaimra nézett, majd felsóhajtott.
– Kérlek, ne akard, hogy részletezzem, miért kívánlak.
Apró sóhaj hagyta el a számat, nyomában megremegett a mellkasom. Kristóf borzongva vette tudomásul, hogy a lavina elindult. Tekintete megállapodott az ajkaimon.
– Most is kívánsz? – szaladt ki a számon.
– Tudod, hogy igen. – súgta, majd felnyögött. Egész közel húzódott hozzám.
– Mindig is vágytam egy ilyen férfira.
– Milyenre? – kérdezte megbűvölve, még mindig az ajkaimat nézte.
– Aki elveszi, ami kell neki, aki határozott, aki heves és türelmetlen.
Kristóf újra felnyögött, akkor már én is éreztem, hogy nincs menekvés. A lélegzetvételem észrevétlenül mélyült el.
– Ilyennek érzel?
– Igen. – feleltem lehunyva a szememet egy pillanatra.
– Tudod, hogy nem lenne szabad, tudod, hogy elveszem a közeledben.
– Érints meg. – suttogtam.
– Mindennél jobban szeretném. – felelte kétségbeesve.
Meglazítottam a blézeremet. Kristóf megnyalta az ajkait, majd lassan felemelte a kezét. Tenyere óvatosan kúszott a blézer alá, oltalmazóan feküdt rá a remegő kebelre. Az érintésétől megvonaglottam.
– Miért teszed ezt velem? – kérdezte vágytól elfúló hangon.
– Mert gyenge vagyok és vágyom az érintésedre.
Lassan cirógatta az ingem finom anyagán keresztül a mellemet. Sóhajtozva olvadtam a karjaiba. Öntudatlanul kezdtem gombolni a saját ingemet. Szétnyitottam a testemen. Kristóf a vállamra hajolt és egész finoman csókolni kezdte a mellkasomat.
– Mire vágysz még? – suttogta.
Nem válaszoltam, csak szabaddá tettem a mellbimbómat. Kristóf forró ajkai azonnal rátaláltak és a kis mellbimbó boldog reszketéssel merült el a férfiszájban. Kiadós kényeztetés után Kristóf ajkai a nyakamra vándoroltak, leheletfinoman belenyalt a fülcimpámba.
– Felizgattál. – lihegtem.
– Mennyire? – kérdezte fuldokolva, miközben ujjai a szoknyám alá bújtak. Amikor a combok tövéhez simultak, reszketve nyögtem fel.
– Nagyon. – válaszoltam alig kipréselve magamból.
– Érezni akarom. – súgta, majd ujjai szinte azonnal elmerültek a nedvességben.
Felsikoltottam. Abban a pillanatban nem vágytam semmi másra, csak arra, hogy még csinálja, hogy még ujjazzon, addig, amíg ki nem elégülök. Kristóf ajkai birtoklóan csaptak le az ajkaimra, a szenvedély mindent elhomályosított, mígnem nagyon távolról meg nem hallottam Kristóf hangját.
– Annyira kívánlak!
Lehunyt pillákkal mosolyodtam el és rögtön a nadrágjához nyúltam. Kibontottam az övét és igyekeztem minél előbb a markomban tartani a gyönyört adó szerszámot. Felsóhajtott, ahogy a meleg tenyerem körbeölelte. Megragadta a csípőmet és az ölébe rántott. Tekintete a szemeimbe fúródott, és megbabonázva figyelte az arcom rezdüléseit, ahogy belém hatolt. Jólesően sóhajtottam fel. Szorosan ölelt magához, forró zihálása a nyakamat csiklandozta. Szenvedélytől fűtve ringatóztam az ölében, egészen addig, amíg élvezetünk csúcspontja össze nem találkozott. Az orgazmus hevületében egyre kéjesebb nyögéseinket egymás ajkai közt morzsoltuk el, így próbáltuk minél halkabban megélni a gyönyört. Nem akartuk, hogy bárki másnak, aki még nem tért nyugovóra az ismerkedős est után és esetleg kint kószál a kertben, feltűnjön a lugas felől érkező félreérthetetlen hang. A mozdulataink lassan csendesedtek el, pulzusunk visszatért a normális keretek közé. Kristóf szólalt meg először.
– Miért ennyire jó veled…
– Jó velem? – kérdeztem incselkedve.
– Nagyon. – felelte apró puszit nyomva a vállamra. – A legszívesebben… – nem folytatta.
– A legszívesebben? – kérdeztem.
Mélyet sóhajtott.
– Tudod, hogy miről beszélek.
– Én csak azt tudom, hogy szeretném egyszer ruha nélkül is csinálni. – mosolyogtam Kristófra.
Először ő is elmosolyodott, majd lesütötte a szemét és úgy felelt.
– Most azt kéne mondanom, hogy soha nem történhet meg, többször nem fordulhat elő. De már nem tudom ezt kerekperec kijelenteni. Ez a vágy…
– Nézd, én igazán nem szeretnék rád akaszkodni… tisztában vagyok vele, hogy nem történhetne köztünk semmi, és nem csak azért, mert nős vagy, de ráadásul még asszisztensed is vagyok, és én soha nem akartam valakinek a szeretője lenni. Mégis ez a vonzalom erősebb nálam és alig bírok magammal, amikor a közelemben vagy. Mindig megfogadom, hogy nem engedek a vágyaimnak, csak az a baj, hogy nálam nincsen igazi visszatartó erő, mert én egyedülálló vagyok, és tulajdonképpen azzal fekszem le, akivel akarok.
– Igen, de a főnököd is vagyok, bár, hogy őszinte legyek, ez nem igazi probléma, teljesen jól el lehet titkolni egy kapcsolatot bármilyen munkahelyen.
– Basszus, észrevetted, hogy kifogást keresünk?
– Pedig nem szabadna… de már nincs kedvem eljátszani, hogy ellen tudok állni, mert tudom, hogy úgysem. Csak a bűntudat… – felsóhajtott.
– Kérdezhetek valamit?
Kristóf csak bólintott, közben igyekeztük rendbe tenni magunkat és a ruhánkat.
– Nem jössz ki jól a feleségeddel? Nem muszáj válaszolnod, nem akarok tapintatlan lenni.
– Semmi baj, jogos a feltevésed. Igazából mostanában nem annyira. Megváltozott és bár szeretem őt, de annyira más lett, hogy… – nem folytatta.
– És a szex? – kérdeztem halkan, félve.
Kristóf nem válaszolt.
– Nálam keresel valamit, amit tőle nem kapsz meg?
Kristóf továbbra is csak bámult rám és nem válaszolt. Elmélázott, majd kibökte:
– Talán.
Szerettem volna még kérdezősködni erről, de már nem volt bátorságom. Kristóf arcvonásai megkeményedtek és tudtam, hogy a bűntudat most legyűrte.
– Azt hiszem, jobb lenne, ha visszamennénk a szobáinkba, nem? – javasoltam neki és felálltam. Ő is felállt, majd a kezem után kapott.
– Kérlek, maradjunk még.
– Mit szeretnél? – kérdeztem tőle szomorúan.
– Nem is tudom, mesélj magadról.
Felsóhajtottam.
– Mire lenne az jó? Ami köztünk van, nem erről szól és nem is kell, hogy elmélyüljön.
Kristóf lehajtotta a fejét.
– Igazad van.
– Menjünk vissza.
Lassan elindultunk vissza a főépületbe…


Vélemény, hozzászólás?

Figyelem, felnőtt tartalom! Ha még nem töltötted be a 18! évet, akkor hagyd el az oldalt!