Bujálkodás a dögös nagyival aki szerette a faszt
Mindig is bolondultam anyai nagyanyámért. Jó húsban levő vidéki asszony volt, s annak ellenére, hogy soha semmilyen kenceficét nem alkalmazott, olyan bőrrel dicsekedhetett, mint egy tini pina. Sehol semmi pattanás vagy mitesszer, nyoma sem volt rajta a két szülésnek, se narancsbőr, se márványosság, fehér, kreolba hajló bőre mindenütt gusztán feszült kerekded idomain. Hatalmas mellei voltak, mint két nagy, tízkilós görögdinnye, omlós és mégis duzzadó, saját súlyuk alatt lógó óriás körték, mogyorónyi bimbókkal, amelyeket széles, csészealjnyi barnás rózsaszín udvar övezett. Keblei fehér bőre alatt finom kék erecskék futottak.
Jó szőrös hónalja volt, soha nem borotválta, viszont napjában kétszer is mosakodott tetőtől talpig – reggel és este. És mindig csak sima pipereszappannal, aminek levendulaillatát érezni lehetett a bőrén, ha közel hajolt hozzá az ember. Duci volt, de hihetetlenül formás és arányos. Számomra még a derekán képződött hájhurkák is vonzóak voltak. Gyönyörű, kancás, jókora farának alakja valahol az alma és a körte között félúton formálódott ki, vastag, kerek combjai voltak, erős, szép vádlija. Lábán némi szőr pihédzett, mintegy jelezve, hogy feljebb is akad belőle bőven. S akadt bizony! Szegedi buciként kidomborodó, jókora homlokos pinája volt, kiflinyi szeméremajkakkal, amelyeket és egész párnás combja tövét buja fekete szőr borított. A szőrzete kiterjedt volt, hasának a szeméremdombja fölött képződött hájhurkája alatt kétarasznyira burjánzott, négy tenyér talán elegendő lett volna a lefedéséhez. Mélyen behízott köldöke kikerekedő hasán csodás kelyhet formált… Tudtam pontosan, hogy néz ki meztelenül, mert úgy tizenkét éves koromtól fogva rendszeresen meglestem, amikor mosakodott egy nagy lavórban. Előbb derékig mosdott meg, aztán letette a lavórt a konyha kövére, töltött még hozzá meleg vizet, beleguggolt, úgy mosta a fenekét és a punciját, majd felállva benne végig dörzsölte magát egy szivaccsal.
Huh! Ha belegondolok, még most is állni kezd a farkam! Ahogyan elkezdett vetkőzni… és egyre többet láthattam dús testéből… Aztán már meztelenül előre hajolt, mosta a nyakát, a fülét, az arcát, s két hatalmas körtéje meg harangozott, lengett, rengett, belelógott a vízbe… Végül azokat is megmosta gondosan. Istenem, a hatalmas, csupa szappan cicik csak úgy csúszkáltak ki a kezéből… S amikor a lavórba lépve leguggolt, s a vaskos, tárt combjai között szappanozta azt a buja, nagy kövér pináját! Jaj nekem! Szóval, amint állni kezdett a faszom, voltam már vagy 14 éves, lestem a nagyit a kulcslyukon, és vertem rá a farkamat, hatalmasakat élvezve. Volt úgy, hogy először elmentem azon, ahogy a cickóit mosogatta, aztán mindjárt azon is, ahogyan a pináját…
Egy kamasznak folyton áll a fasza… Kívántam a nőt, mint olyat, majd bele bolondultam. Szűz voltam még, de sokszor kilestem anyámékat is, amint szeretkeztek, meg szinte kívülről tudtam már Fritz Kahn A szerelem iskolája című művét is, amit apám könyvei között találtam. A fateromnak volt egy zárt szekrényrésze is, amihez sikerült nagy ügyesen kulcsot reszelnem. Ott egyenesen kincsesbánya fogadott! Pornófotók, de dobozszám, és szex magazinok tömege, telis-tele minden létező pózzal, volt ott furulyázás, szájba és cicire élvezés, mellbe kúrás, puncira spriccelés, beleélvezés, szivárgó sperma a hüvelyből, anális szex, mi szem szájnak ingere! Rájártam, mint méhecske a virágra, kivittem ezt-azt a füribe, és nagyokat rejszoltam a fotókra. Lényeg az, hogy elméletben tudtam én mindent, már csak a gyakorlat hiányzott. De az nagyon! Azon a nyáron – 16 éves múltam akkor, hirtelen nőtt, 180 centi magas kamasz – egyszer elkísértem a közeli kisváros egészségházába a nagyanyámat. Mint kiderült, amolyan rutin „átvizsgálásról” volt szó. A nagyim már kijött, de azt mondta, várjak csak ott még pár percet, míg ő átmegy az épületben levő patikába, kiváltani valami gyógyszert. Olvasgattam a magammal a rendelő várójába kitett újságokat, amikor halk beszélgetésre lettem figyelmes. A körzeti doki állt a rendelője ajtajában, és egy kollégájával váltott pár szót. Arra panaszkodott, hogy ezek a vidéki asszonyok általában nem törődnek magukkal, pedig akad kivétel, akiről példát vehetnének. Épp most volt nála kontrollon egy középkorú, molett, csöcsös, faros nő, aki olyan, de olyan tiszta, ápolt, guszta, illatos pinájú, hogy egyenesen kedve lett volna benyalni neki. A kolléga nevetett, s kérdezte, miért nem tette meg.
Hát, mert bent volt a nővér is, hangzott a huncut válasz. Odasandítottam. A nagyim épp jött visszafelé, s a doki a szemével intett a kollégájának, hogy őróla beszélt az imént. Az végigmérte a nagyimat, aki ezt nem vette észre, és csettintett a nyelvével. Micsoda csöcsei vannak, mondta. El kéne kapni, komám, mondom, gyönyörű a pinája is, jó szőrös, akár az orosz őrbunda, hangzott a válasz. A haja ősz, de ott lent koromfekete. Aztán a férfiak még összeröhögtek halkan, és elbúcsúztak, mindegyikük ment a dolgára. Én meg egész úton hazafelé azon morfondíroztam, hogy lám, a nagyit a felnőttek is kívánatosnak tartják, ráadásul kivételesen ápoltnak mondták. Rá- és rásandítottam. Jó lába volt, nagy, de igen formás feneke, s azok a hatalmas mellei… Ringó csípővel járt, a mellei is rengtek a ruhája alatt. Kezdett is állni rá a farkam… A nagyi akkor 60 éves volt, és már hat éve özvegy. Én ugyan csak nyaralni meg telelni utazgattam hozzá vidékre, de sem a nyári, sem a téli vakáció idején nem vettem észre, hogy járna hozzá férfi, vagy ő szaladgálna valakihez. Furcsállottam is, hogy egy egészséges, érett asszonynak nincs szüksége a szexre. Aztán egyszer rájöttem, hogy miként nyugtatja magát. Kutya meleg kánikula volt, július közepe. Ilyenkor reggel kezdődött a kerti munka, mert délben már nem lehetett kibírni a napon, csak az maradt kinn, akinek nem volt más választása. Úgy délután három táján folytatták az emberek, gyakorlatilag napnyugtáig.
A hűvös vályogházban pihegtünk kicsit ebéd után, s amikor a nagyi mosogatni kezdett, szóltam a neki, hogy átmegyek a Józsi haveromhoz, a régi pincéjükbe, ahol ugyancsak hűvös van, és a falusi cimborám ott rendezett be magának barkácsműhelyt. Nagyikám pedig kora délután el szokott vonulni a tisztaszobába egy kis sziesztára. Már lefüggönyözte a helyiséget minden nap, hogy hűvös maradjon. Józsinak aztán hiányzott valami ragasztó, én meg tudtam, hogy a nagyapám hagyatékában van olyan. Hazaslattyogtam érte a dög melegben, egy szál klottgatyában. Mivel hangtalanul mentem mezítláb a fűben, nagyim nem hallotta meg, hogy jött valaki, én viszont meghallottam őt… Kéjes lihegés, fojtott nyögések hallatszottak ki a tisztaszoba lefüggönyzött, de nyitott ablakán át. Kivel kefél a nagyi? – villant át rajtam, és már lopództam is, mint a macska. Sikerült hangtalanul besurrannom a házba, és odaguggoltam a szoba ajtaja elé. Belestem a tágas, régi kulcslyukon. Félhomály volt odabent, de hamar megszokta a szemem. Pont szemben volt a sezlon, azon egy lepedő, a lepedőn a nagyim csont meztelenül, combjai széttárva, egyik kezével mohón markolássza a melleit, a másik meg a punciján dolgozik veszettül. De úgy ám, hogy a nedves pinájának a tocsogása, csemcsegése jól kivehető volt. És nyögdécselt, és lihegett, búgott, remegve sóhajtozott. Azonnal felállt rá a faszom. Ki is kaptam a szerszámomat a klottgatyám szárán a combom mellett, és én is maszturbálni kezdtem. Egy idő után a nagyi halkan felsikoltott, és remegve elélvezett. S vele én is. Gyorsan szétmaszatoltam a lábtörlőn a spermámat, aztán elpucoltam a ragasztóért, nehogy észrevegye, hogy otthon voltam. Józsinek nem sokat tudtam segíteni aznap – folyton a maszturbáló nagyim látványa lebegett a szemem előtt, és a farkam minduntalan emelkedni kezdett tőle. Haza is ballagtam a szokásosnál korábban. Kutya meleg volt aznap, az ember legszívesebben meztelenül flangált volna. Fogtam magamat, belemerültem a napra kitett, nagy mosóteknőbe, és pancsoltam egy jót. A nagyim meg hozta a törülközőt. Álltam ott a testemre tapadó vizes klottgatyában, és lopva legeltettem a szememet a nagyin, akin – szintén a meleg miatt – nem volt más, csak egy szál otthonka, aminek a gombjai között ki-kivillant a testéből egy-egy kis darab, no meg a hatalmas, lengő tőgyeinek a mogyorós bimbói is majdnem kiszúrták a lenge anyagot. Megkérdezte, miért nem veszem le az a gatyát, mit szégyenlősködök, hiszen születésemtől fogva látott ő meztelenül, semmi új, törülközzek csak meg rendesen. Gondoltam: legyen, jó szőrös már a farkam, meg aztán úgyis kissé duzzadozik, nem gyerekpöcs az már, lássuk, mit szól hozzá a nagyi. Hát, egy pillanatra rajta is felejtette a szemét, cseppet mintha el is pirult volna, aztán ott hagyott a törülközővel. Alkonyodott. Jó meleg, de már kellemes nyári alkony
volt.
Nagyiék házának a tornáca a kert felé nézett, jobboldalt csupa bozót és bokor, elhanyagolt telek, baloldalt évek óta lakatlan ház, amitől sűrű csipkebokrok által benőtt kerítés választott el, de a távolabbi szomszédok sem voltak otthon, szokás szerint teljes sötétedésig kint voltak a földeken. Úgy hogy a kutya sem láthatott, hallhatott bennünket. Kint ültünk a nagyival a tornác padján. Ő egyszer csak előkapta a szemüvegét, és a képemet kezdte vizslatni. Na, mondta, hozok egy kis tiszta szeszt, és amíg látni valamit, kinyomkodom a mitesszereidet, kölyök, ahogy anyád szokta. Utáltam ezt a műveletet, de belegondoltam, hogy ha tényleg úgy lesz, ahogy anyám szokta csinálni, akkor a nagyi ölébe hajthatom a fejem, és nincs mese: a hatalmas, puha körtéi neki fognak nyomódni a pofámnak, s már ez megéri… Úgy is lett. Nagyi feltette a szemüvegét, tiszta zsebkendővel a kezében nyomkodott, de aztán egyre jobban belemerült, és hogy jobban lásson, még időnként előre is hajolt. A nagy, omlós, lágy cicik így még jobban nekinyomódtak az arcomnak, s az otthonka vékony anyagán át éreztem frissen mosdott bőrének az illatát. S az az illat a melleiről párállott… Rémülten tapasztaltam, hogy egyre vastagodik a farkam. Már száraz gatya volt rajtam, de lenge az is, úgy hogy elég, ha odapillant valaki, és félreérthetetlen a látvány. A nagyim még nem végzett, a melle izgatott, jó volt hozzá bújva lenni, a szívem szakadt volna meg, ha fel kellett volna kelnem. És még a tudat, hogy a fejem ott van alig egy arasznyira a buja ágyékától, s hogy a nagyin nincs bugyi… Na, kész, kőkeményre meredt fel a farkam, annyit sikerült elérnem, hogy észrevétlenül igazítva a hasamra fektetett állapotba hoztam. De így is látszott, mi a helyzet, csak a hülye nem vette észre. Nagyi végre felkapta a szeszes üvegcsét, és egy darab vattával áttörölgette a képem. Csípett, mint a fene, de kit érdekelt!? – Na, készen vagyunk, fiatalúr – mondta, és várta, hogy felemelkedjek az öléből. De én, mint egy kisgyerek, csak még jobban hozzábújtam a melléhez, és huncutul azt mormogtam: – Nagyikám, hadd maradjak még egy kicsit, olyan jó itt nálad… Hadd legyek a te óriáscsecsemőd! Felgöcögött, jóízűen mosolyogva megsimogatta a fejemet. – Maradj csak, gyerekem, ha jól esik, miért is ne… Akkor vettem észre, hogy épp a szám sarkánál duzzadozik az egyik mellbimbója. Mintegy véletlenül, kutyamód furkálva, mozgatva a fejemet, megcirógattam az ajkaimmal a ruhán keresztül. Nagyi megrezzent, de elhitte még, hogy véletlen. Aztán amikor már vagy harmadszor „fúrtam”, nevetve megpaskolta a fejemet: – Nana, óriáscsecsemő, csak nem azt szeretnéd, hogy megszoptassalak? Rávágtam, hogy nem is rossz ötlet… Meghőkölt, de nem ellenségesen. – Ó, te malac! Hát min nem jár az eszed? Ó, ha tudnád, nagyikám, gondoltam.
Ekkor vette észre, mi történik a gatyámban. – Te jó ég, mi ez itt?! Eredj már innét, nézze meg az ember, hát mégiscsak a nagyanyád vagyok! Nem szégyelled magad?! Próbált ösztökélni, hogy emelkedjek fel az öléből, de eszem ágában sem volt. – Nagyikám, nem én műveltem veled, hanem te velem, ami történik – kuncogtam szemtelenül. – Megcsaplak mindjárt, gazember! – mondta, de nem volt igazi fenyegetés a hangjában. – Nehogy már… egy ilyen öregasszonytól van ez? Nahát, micsoda disznó vagy! Megállj, megmondom anyádnak! És a tenyerével kicsit rácsattintott a fejemre. Minden volt az, csak nem komoly csapás. Én legalábbis biztatásnak vettem. – Mmmm… doromboltam – Milyen klassz tejcsárda lehet ez itt… És nagy merészen megbirizgáltam az ajkaimmal az otthonka alatt számra eső bimbót. – Naaaa, hagyjad már… – A nagyi nem lökött le az öléből, és el sem húzódott. – Ne szemtelenkedj, te taknyos! Mivel nem lökött el, bekaptam a bimbóját a ruhán keresztül. Azonnal elázott a vékony anyag a nyálamtól, és bimbójának széles udvara szépen áttetszett az otthonka alól. – Te tényleg megbolondultál, hékám… Ne izélj már, kölyök…! A nagyim megigazította a szemüvegét, és megint a gatyámra pillantott. – Nahát! Nem mondod, hogy tényleg tőlem gerjedezel? – mondta hitetlenkedve. És most már megpróbálta eltolni a mellétől a fejemet. – Na, jó, hagyd ezt abba! Keress magadhoz való lyányt, gyerekem… De közben nem tudta levenni a szemét a gatyámról. Nekem meg eszem ágában sem volt hagyni, hogy könnyedén leválasszon magáról. – Ne haragudj, nagyi, de nekem te tetszel… – mondtam halkan. – Olyan csodásan nagy a melled… Hadd maradjak nálad még egy kicsit… – Tőlem maradhatnál, de így?! – fészkelődött bizonytalanul. – A nagyanyád vagyok, a csuda vigyen el! Nem szabad az ilyesmit… De én már meg voltam szédülve. Lesz, ami lesz, gondoltam, belecsapok a közepébe. – Tudom, nagyikán, tudom… – nyögdécseltem. – Ha most félrevonulok, muszáj lesz könnyíteni magamon… És akkor is rád fogok gondolni… Hogy veled csinálom… Éreztem, hogy megremeg. Nagyot sóhajtott. – Te nem vagy normális! – csóválta a fejét, és levette a szemüvegét, maga mellé tette a padra. – Énrám akarod kiverni? Bolond kölyök… Eredj már… – Nagyi… Nem lehetne, hogy te segíts rajtam? – fogtam könyörgőre a dolgot. – Mibe kerül az neked? Naaaa… Légyszi… Gondolj arra, hogy egy tehenet fejsz… Felkuncogott, tétován csóválta a fejét, és megint csak a kiduzzadó gatyámra nézett. – Micsoda?! – háborgott, de éreztem, hogy mintha már hajtaná a kíváncsiság. – Fejjem ki neked? Őrült kölyke! Elpirult, és meglepetten éreztem, hogy a keze rátéved a gatyámban meredező farkamra. – Nahát… Sose gondoltam volna… Hogy ez… Nemrég még pelenkáztalak, most meg… – Nem tudja meg soha, senki, nagyikám! – biztattam, rettentően élvezve, hogy ott a keze a rudamon. – Csak egyszer, kérlek, csak legalább egyszer… Nem mertem újra megnyalogatni azt a számnál duzzadozó bimbóját, nehogy elriasszam, csak nyeltem nagyokat. Ő pedig bizonytalanul megmarkolta a gazyámon át a farkam. – Azanyád, milyen kemény! – mondta, és nagyot sóhajtott. – Aszondod, hogy én művelem veled ezt… Hát akkor lássuk, mit is művelek veled… Mutasd csak! Azzal megemelte a gatyagumimat, és bekukucskált alá. – Ez igen! – sikkantotta. – Te már tényleg legény vagy, kisfiam! Jól ellátott a Jóisten!… Na, jó, segítek rajtad… Benyúlt a gatyámba és tényleg megfogta a farkam. Olyan bizsergő gyönyör fogott el, amilyen még soha. Életemben először ért hozzám ott egy asszony. – Nagyikám… – nyögtem, és a keblei közé fúrva a fejemet, átöleltem hurkás derekát. – Édes nagyikám… jaj, de jó!… – Nahát, soha nem gondoltam volna… – suttogta a nagyi, és a farkamat el sem engedve, a másik kezével szép komótosan kezdte kigombolni az otthonkáját. – Azannya, milyen kemény vagy, gyerekem! Úhh, nekem adja a mellét, villant át rajtam. Ilyen nincs! De volt. Széthúzta a ruhát, és egy pillanat múlva már nem az anyagon keresztül simulhattam az isteni melleihez, hanem közvetlenül… Orromba csapott a levendulaillat, még egy mozdulat, és a két hatalmas tőgy már elöl is volt, kibuggyant, rózsásan kínálva gyönyörű, kiadós bimbóit. – Nesze cici, ha annyira szopkodni akarod! – igazította göcögve omlós kebleit az arcomhoz. – Nohát, ki hinné, hogy egy ilyen fiatal legénynek tetszenek az ilyen öreg tehéntőgyek… Jól van, na, én meg segítek rajtad, nehogy megfájduljanak a tojásaid… – Tőgyek? Ugyan… neked van a leggyönyörűbb melled, nagyi! – lihegtem, és remegő kézzel markolászva, mohón elkezdtem falni dús gyümölcseit. Hagyta. Ő meg simogatta a szerszámomat, húzogatta rajta a bőrt. – Na, tessék! – kuncogott. – Egy tehén feji a kisbikát… Pillanatokon belül kábulatba torkolló gerjedelem vett erőt rajtam. De a nagyira sem maradt hatástalan a dolog. Éreztem, mint hullámzanak hatalmas mellei, emelkedik és süllyed a hájas haskója. Én meg már két kézzel szorítottam az arcomra a nagy, puha melleit, szoptam kemény bimbóit. Húzogatta a farkamon a bőrt, és egyre mélyebben sóhajtozott. Én pedig fel voltam izgulva, mint egy őrült. És nem bírtam magammal, olyan jó volt, ahogy a nagyi masszírozott, s hogy szophattam a mellét.
Durr, elsültem, csupa sperma lett a gatyám, a hasam, a nagyi keze. – Nahát, mennyi sok jött belőled! – mosolygott a nagyim. – Gyere szépen, megtörüllek… Bementünk a konyhába, csak úgy szédelegtem nagyanyám után. Vett egy tiszta konyharuhát, és gondosan megtörülte a kezét, aztán a hasamat, majd a farkamat. Közben az óriási körtéit visszabuggyantotta az otthonkába, de nem gombolta be teljesen magát elöl. Így aztán ki-kivillantak a jókora udvaros bimbójú, érett, súlyosan harangozó mellei. És hát milyen a kamaszt? Amint ott foglalatoskodott a szerszámommal, az megint állni kezdett. – Nono – meredt rá a nagyi. – Ó, te kiskakas! Már megint kéne, mi? Hát Nem volt elég? Azt mondtad, csak egyszer… Az megvolt, nem? Abba is hagyta a tisztítást, és elkapta a kezemet. Mosolyogva, kicsit kipirultan a szemembe nézett. – Te gyerek… aztán
volt-e
már nővel? – kérdezte. – Hát… képzeletben sokszor, de igazából még nem – nyögtem izgatottan. – Ha csak ezt nem számítjuk annak, ami most történt… – E még semmi! … Na, ha nem mondod el senkinek, akkor most lehetsz, ha akarsz… – nézett rám kérdően a nagyi. – Ha jó neked egy ilyen öregasszony… – Öregasszony?! Ugyan már! Nagyon kívánatos nő vagy! Hát persze! … Tényleg megengeded? Ó, nagyikám ez nem is igaz! – lelkendeztem. – Dehogynem! Gyere! – késztetett a tisztaszoba felé nagyi – Most már nagyon itt az ideje… Öreg vagyok, de nem fából való! Ó, te drága taknyos kölök, te! Csupa lucsok lett tőled a pinám! Évek óta nem voltam férfival! Szédelegtem. Egészen megváltozott! Először éreztem azt, hogy egy nő kíván. Bizsergett tőle az egész testem. Semmi smaci odakint, bevezetett a szobájába, és nem a díványra, ahol délután maszturbált, hanem a nagy, kettős ágyra, ahol nagyapával aludtak, s amelyet azóta sem használt. Meg sem bontotta az ágyneműt, csak levetette magáról az amúgy is már félig kigombolt otthonkát, én szinte letéptem magamról a gatyát, és már simultunk is össze. Óriási tőgyei nekem nyomódtak, ellapultak, kibuggyantak kettőnk között, a farkam alatt megéreztem a buján szőrös, nagy, puha vénuszdombját. Hosszan, mohón csókolóztunk. – Ó, te gyerek, te gyerek… – suttogta. Nem szabadna ezt, de olyan jó, és annyira kell nekem is… Évek óta szárazon vagyok, tudod?… Aztán azért hiányzik nekem is a fasz, ha hiszed, ha nem… Öreg asszony nem vénasszony, hihihi!… Nem hagyok ki egy ilyen szerencsét! És csókolt, és simogatott, markolászott. Végre megfogdoshattam igazán és kedvemre azokat a fenséges tőgyeit, szinte sírtam az örömtől, hogy hozzáférek régi vágyam tárgyaihoz. Érett, dús, nekem gyönyörű és hibátlan, érett asszonytest, életemben először… S mindjárt ilyen sok, mindjárt ennyi nőiségben tudok dúskálni, tobzódni! Nagy, dunyha asszony, mindene puha és omlós, és illatos… De mindenekelőtt asszony! Végre, hús-vér asszony! Nagyi ismét megmarkolta a farkamat, és én bátortalanul odanyúltam a pinájához. – A tiéd, a tiéd! – búgta nagyi, és elkapva a csuklómat, beljebb késztette a kezemet a párnás combjai közé. – Ne félj, nem harap… Fogdosd csak meg bátran! Felrémlettek a „szakirodalom” képei, az ujjaim dolgoztak, érezték a selymes, sűrű szőrét, a duzzadó, juliskababnyi csiklóját (aha, hát ez a csikló!), a forró és síkos vulvát, a finom, puha, hájas szeméremajkakat…
S egyúttal mintegy láttam is, amit fogdostam… – Ó, ó, ó – élénkült meg még jobban a nagyi – szóval szűz vagy? – Aha, de remélem, már nem sokáig! – nyögtem gombóccal a torkomban, s próbáltam humorosra venni a véresen komoly szándékot. – Ugye az enyém leszel, ugye megtanítasz mindenre? Reménykedő hangom, hála Istennek, csak még jobban felizgatta nagyit. – Na, gyere szépen – dőlt el az ágyon – betesszük azt a drága fiatal faszodat, kis kakasom, ahová való… Amint hanyatt dőlt, az óriási körtéi oldalra omlottak, ott rezegtek kocsonyásan a kerek karjain. Hú, azt hittem álmodom! Széttárta vaskos combjait, felnyílt a gyönyörű, sötét dzsungeles pinája, aminek vágásában apró buborékokat vetve csillogtak izgalmi nedvei. – Gyere, kisöreg, gyere szépen a nagyihoz! Add szépen azt a szűz szerszámot! – húzott magára, és nyúlt a farkam után. – Betesszük a helyére! Fölébe másztam, ahogyan apámtól láttam, kilesve, amikor anyámmal szeretkezett. És a nagyi odaillesztette a makkomat a hüvelyéhez. Párszor le- és felhúzogatta a síkos, forró vágásában, majd egyszer csak beillesztette a vulvája nyílásába, és derékon ragadott, miközben előre lökte a széles csípőjét. – Ehol e! Gyere! Gyere hozzám! Egészen! – lihegte. – Nyomjad, kicsim, told be jó mélyen! Van itt helye, ne félj! Egy pillanat alatt tövig bevett, és kezével, lábával az ágyékába ölelt. A forró, síkos és nedves pina érzése teljesen új volt. Semmi korábbihoz nem hasonlítható. Az a nedves, lágy ölelés odabent, a seggének verődő tojásaim, az ide-oda omló hatalmas melle – azt hittem beleőrülök a rengeteg újdonságba. Elképzeltem ugyan ezerszer a szeretkezést, a nő testének érzését, de a valóság mindent meghaladott. És hát olvastam arról, hogy a nőknek idő kell az orgazmushoz, de éreztem, hogy pillanatokon belül megint el fogok sülni, és semmi sem tarthatja vissza a dolgot. Szégyenkezve, remegve sutyorogtam nagyimnak: jaj, jaj de jó, ne haragudj, nagyon jó, nem bírom, nem fogom bírni, bocs, ó, ó, ó, jaj nekem, nagyííííí!.. és nem volt mese: már leszakadt az ég, vonítottam a kéjtől, és vaskos sugárban lövelltem imádott nagyim forró, lágy, ölelő pinájának mélyére a tejemet. Nagyi szeretettel magához ölelt, szinte magába olvasztott, simogatott, becézett, combjai bilincsével fogva tartott, szinte belefullasztott hatalmas melleibe. – Nem baj, kicsim, nem baj, nagyon jó így is, nem tehetsz róla, mindig így van először, élvezz csak, élvezz… Ne félj, én már nem esek teherbe… Pihegtem rajta szégyenkezve és boldogan, s egyáltalán nem volt ellenemre, hogy magában tart még félig lankadtan is. És láss csudát: nem telt bele öt perc, még ott pihegek a nagyin, s érzem, hogy új erő kezd költözni a farkamba. Megérezte a nagyi is. – Ó, ó – mosolyodott el búgva – na látod… Huh, utoljára menyecske koromban fordult ilyen elő velem… Hogy úgy álljon fel megint a férfinak, hogy ki sem vette belőlem… És bizony felállt! Keményen, mint a kő! És már nem volt olyan sürgős az orgazmus, hála Istennek. Lassan elkezdtünk pumpálni, a nagyi vagy mutatta, vagy magyarázta, hogyan jó neki, vagy mind a kettő. S én szorgalmas tanuló voltam, annál is inkább, mert az elmélet már a fejemben volt. – Most én leszek fölül – közölte a nagyi egy idő után. Azzal hanyatt fektetett, fölém térdelt, és beleült a farkamba. Micsoda látvány volt! Elém tárult a gyönyörű, érett és dús teste teljes szépségében: láthattam a nagy, kövér, bundás pináját, mint nyeldekli a farkamat, a lengő-rengő óriási tőgyeit, a kerek csípőjét, a hullámzó, hájas hasát… És nagyi ügyesen lovagolt, körözött rajtam széles csípőjével, lógatta a számba mesés csöcseit. Kezdtem megint nagyon felizgulni, nyögdécseltem is nagyinak, hogy ne mozogjon, mert elsülök. – Azért csináljuk, nem? Most mindjárt nekem is jó lesz!– lihegte, és még jobban begyorsított rajtam, egyre erősebben löködte hozzám a pináját. Ahhh, ah, ah, ahhhh! – kapkodta a levegőt, s nem tudom miként, de valahogyan úgy intézte, hogy amit megérezte a belé lövellő spermámat, azonnal sikoltozni kezdett, hörgött, nyögött vadul, és láthatóan hatalmasat élvezett ő is. Remegve borult rám, nagy körtéi lebuggyantak az oldalamon, mintegy megölelt velük, és csillogó szemmel összecsókolgatott. – Végre! Asszonynak érzem magam megint! Ó, te, te kölyök! Isteni vagy! Jaj, de jó veled! Úhh, akkorát élveztem, mint egy ház! Tudod, mióta nem voltam férfival?… Ó, kicsim, egyetlenem… De jó vót! Szegény öreg pinám egész megfiatalodott! Én is becézgettem, szeretgettem, udvaroltam neki, élvezettel gyúrogatva finom, duci testét mindenhol. Pihegtünk kissé, aztán nagyi kiment, hogy kicsit megmosdjon. Nekem is hozott be egy kis lavórban vizet, s ő mosogatta meg a farkamat benne. De a kezében újra ágaskodni kezdett… – Nahát! – mosolyodott el olvadozva. – Még mindig nem elég, te huncut? Hát, nem volt elég, bizony nem! Nagyi letette a kis lavórt a padlóra, aztán felmászott mellém az ágyra. Hanyatt dőlt, és magára húzott. Csókolóztunk, csöcsörésztem, puncizgattam, szoptam, csókoltam a melleit, aztán, ahogyan apámtól láttam, elkezdtem lefelé puszilgatni magamat a hasán. Nagyon kíváncsi voltam már a pina ízére. Amint a nagyim felfogta, hová tartok, elpirult, és szégyenlősen próbálta felhúzni a fejemet a combjai közül. – Az ott nem arra való, te – hebegte. – Ne izélj már, kicsim… Na, sejtettem, hogy még nem nyalta ki senki. De hát én se nyaltam még pinát… – Óhó, nagyikám, te elvetted a farkam szüzességét, én meg a puncidét veszem el nyalásilag, hiszen neked meg ilyet nem csináltak még, ugye? – doromboltam, közelítve a szőrhatárához. – De hát az ott nem… – kezdte volna megint, de lefejtettem a fejemről a kezeit, és odabuktam a dús pinájához.
– Csssst, nagyi… csak hagyd, hadd csináljam… Felkapta a fejét. – És honnan veszel te ilyeneket, ha szűz voltál, hm? – pihegte. – Könyvből, nagyi… És azt írják, hogy nagyon jó… hadd kóstoljalak meg… Megadóan visszahanyatlott, de a feje alá tűrt egy nagy párnát, mert kíváncsi is volt, miként fest az, amikor belenyalnak a pinájába. Lángvörös arccal figyelt a félig leeresztett pillái alól. Imádtam azt az illatot, ami az ágyékából áradt, éreztem, hogy még jobban megkeményíti a faszom. Érdeklődéssel szemléltem a fejlett, nagy, hájas, buján szőrös, asszonyos pinát, gyönyörködtem kiflinyi nagyajkaiban, emberfülnyi kisajkaiban,
bámultam
juliskababnyi csiklóját, ittam magamba vágása összes redőjének látványát. Széthúztam, simogattam, gyúrogattam, és éreztem, mint fut össze számban a nyál, pedig még soha nem kóstoltam női nektárt… Gyönyörűnek találtam a pinát, mint olyat. A nagyimét meg egyenesen imádtam. Az első volt, s én a legszebbnek láttam. S végre szemügyre vehettem közelről! Ösztönösen körbecsókoltam a dús, kövér punciját, a combja párnácskáit, szívtam magamba az izgatott vulva csodás illatát,. Tudatosan késleltettem a belenyalást, amolyan desszertnek szánva az élményt. Türelmesen végigharapdáltam a szőrös, duzzadó nagyajkait, majd végül lassan, kóstolgatva belenyaltam a vágásába. Lentről felfelé, hogy ott fent bekapjam a duzzadó pöckét. Magamban hálálkodtam apámnak, hogy annyi jó pornóképet összegyűjtött. Csak úgy villództak bennem azok a fotók, megvolt rajtuk minden póz, sok közelképpel. Aranyat ért! Sorban majmoltam mindet. Nagyikám felnyögött, és megremegett a teste. – Nahát – lihegte – mit művelsz te ott?… Húhhh, de finom… Nem is tudtam, hogy ez ilyen jó… Érzékelve a pozitív visszajelzést, még nagyobb élvezettel nyalogattam minden részét a vágásának. Ízlett, őrületesen ízlett! Mind mohóbban zabáltam azt az isteni asszonyiságot. – Húúúh, nagyikám! – nyögtem – de finom íze van a pinádnak! Nem csak benne lenni jó, hanem az íze is isteni! Mmmm… És a nagyi elkezdett nyögdécselni, dorombolni, visongani, mint egy tüzelő macska. Rászoptam magam a csiklójára, finoman köröztem rajta a nyelvemmel. – Ó, kicsim! Mit csinálsz? Ez őrület! Meg kell bolondulni! Jaj, de jó! Óhhh… Úhh, ott, ott! Ahh, még még!… Istenem, ne hagyd abba!… Vonaglani kezdett a széles csípője, pumpálni a hüvelye, szabályosan dobálta már magát, mígnem óriásit élvezett. Én meg dugtam volna be neki mindjárt a farkamat, de finoman elhessegetett: – Várj egy cseppet, édesem, egy kicsit most pihennie kell a pinának… Ilyenkor nagyon érzékeny… – nyögdécselte. – Óh, mindjárt jöhetsz, egy pillanat… Pihegett, pihegett, aztán pár perc múlva egyszer csak négykézlábra állt. – Most tedd be… gyere… tedd be nekem hátulról… nagyon szeretem úgy… Ott fehéredett előttem a csodás, nagy fehér, bársonyos bőrű, makulátlan segge, és nekem nem kellett kétszer mondani… Odatérdeltem mögé, s bámulva a pulzáló, barnás, nedves szőrszálakkal övezett, tiszta anusát, lassan benyomtam neki a kemény farkamat. – Jaj, gyerekem, de jó a faszod! – nyögte hangosan. – Gyere hozzám! Tövig! Hatalmasat dugtunk, mint a kutyák! Ki- és kikukucskáltam a teste mellett, hogy lássam a tőgyeit, ne csak érezzem a súlyukat, amikor a hátára hajolva alányúltam. A nagyinak az ágyig lógó körtéi csodásan lengtek, rengett a szép nagy segge, ő visongott, én nyögtem, kapaszkodtam a fogós csípőjébe, és basztam, basztam tébolyultan. Aztán a nagyi egyszer csak még jobban kipucsított, leengedte a fejét a karjaira, a mellei ellapultak az ágyon, és hangosan, trágárul biztatni kezdett: – Ez az! Mindjárt jövök, kicsim, óh, nyomd, erősebben, még, még, basszál meg kegyetlenül, verd be tövig, kúrd szét a mindzsóm! A pinájába feszülő farkam, a lendületesen rám lökődő nagy segge, a szőrös, lucskos lyukban cuppogó farkam látványa, fölötte a pulzáló, ugyancsak szőrkoronás, nedves anusa, a számon, nyelvemen terjengő finom punciillat-punciíz, és a trágár biztatás megtette a magáét: elsötétült előttem a világ, villám csapott a gerincembe, tövig belevertem a farkamat, és úgy lövelltem nagyikám pinájának mélyére, mint egy tűzoltó fecskendő. Nagyi vonaglott, remegett, a hüvelye szinte fejte a szerszámomat, csaknem belefulladt a párnába, akkorát élvezett ő is. Nem volt már ez után mosdás… Szerelmi verejtéktől csatakosan, ragacsos ágyékokkal szenderedtünk el egymás karjaiban. És mire ébredek reggel? A nagyi kigombolt otthonkában mossa langyos vízzel a húgyerőből álló bránerom. Ő pirkadatkor kelt, mint rendesen, kiengedte a tyúkokat, már meg volt fürödve, levendulaillatot árasztva hajolgatott fölém. hatalmas tőgyei ki-kibuggyantak az otthonkából, s igézően lengedeztek. – Jó reggelt, kicsim – mosolygott rám, majd jelentőségteljesen a szemembe nézett, és a frissen mosott makkomra adott egy puszit. – Akarsz pisilni, vagy majd egy kicsit később? – nevetett rám huncutul, és marokra fogott csöcsének bimbójával megcirógatta a farkam. És megint adott a makkomra egy puszit, de most hosszabban rajta felejtette az ajkait. – Hm, nagyikám – könyököltem fel és is, pimaszul mosolyogva. – Az ott, ugye, nem arra való, hogy… – Csiba te! Cssst! – tette ujját a számra, és lassan ráhajolt a farkamra, amit marokra fogva tartott. Csókolgatta, majd nyalogatta, végül szopni kezdte. Hatalmas, puha tőgyei ránehezedtek a combomra és a hasamra. – Miért, csak neked szabad? Haljak meg úgy, hogy ezt ki sem próbáltam? Hm? – jegyezte meg, elpirulva, nevetve két szopintás között. Én beletúrtam a hajába, és lágyan markolászni kezdtem a melleit. – Hú, de finom ez a drága, kemény, forró fasz a számban! Ha én ezt korábban tudom! Neked is jó? Hm? – Jaj, nagyi, még kérdezed?! Egyre ügyesebben dolgozott a farkamon, de aztán csak elkapta a vágy, hogy másutt vegye magába: rám mászott, és beleült. Hatalmasat keféltünk. Hát ez volt a jó reggelt…
Utána kimentem pisilni, a nagyi meg reggelit csinált, míg megmosakodtam. Ott sürgölődött egy szál otthonkájában, a rengő melleivel, amikről alig bírtam levenni a szememet. Huncutul villant a szeme, amint észrevette: – Már megint a malackodáson jár az eszed? – hajolt fölém oldalról. Belekaptam a lengő tőgyeibe, és dorombolva hozzá bújtam. Persze, hogy rég állt már a farkam… Fütyültem az asztalon gőzölgő tejeskávéra, kiflire. Kibontottam nagyikám melleit az otthonkából, és kéjesen csókoltam, szoptam, ahol értem. – Ó, te, te! Hát csak nem bírsz magaddal, kakaska?! – simogatta, ölelte magához a fejemet a nagyi. Benyúltam a combjai közé, és azonnal éreztem, hogy jó nedves a pinája. Hátra húztam a székemet, és késztettem a nagyit, hogy vesse át rajtam a lábát, s szemben üljön bele a farkamba. A szék nyikorgott, imádkoztam, nehogy összetörjön kettőnk súlya alatt. Nagyi befogadott, felhúzott lábait megtámasztotta a szék támlájának tövénél, karjait a nyakamba fonta, és szép lassan, kéjesen, komótosan kefélni kezdtünk. Csodás póz volt! Jó mélyen benne jártam a puha, nagy pinájában, tövig magába ölelt, apró mozgásokat tudtunk csak végezni, ami annál izgatóbb volt. Éreztem a farkam tövének nyomódó kemény pöckét. És azok a hatalmas, fehér körték ott gyúródtak a hasaink között, ki-kibuggyanva oldalra… A nagyi kapaszkodott a nyakamba, de nekem szabadok voltak a kezeim, úgy hogy fel tudtam emelni az omlós cickóit a számhoz, hol az egyiket, hol a másikat… Aztán belekapaszkodtam a kiadós seggébe, és egyre lelkesebben nyomogattuk egymáshoz az ágyékunkat. Éreztem, hogy csúszkál a makkomon a méhszája, mint valami kemény kis cumi. – Ó, babám, teljesen kitöltesz, érzed? – lihegte a nagyi a fülembe. – Isteni a faszod, kisfiam, isteni… Gyorsan tanulsz, annyi szent! Csoda, hogy a szék kibírta a kefélésünket, aminek a végén megint sikerült egyszerre elmennünk. Amint a nagyi leszállt rólam, vastag cseppekben csurrant ki belőle a spermám. Elégedetten felnevetett: – Nahát, te aztán nem sajnálod az ember lányától! A keze ügyébe eső konyharuhával törülgette le az ágyékomat és a combjait. – Milyen sok gecid van! – lelkendezett. – De ne aggódj, mondom, én már két éve nem menstruálok, nem lesz baj… Aztán leült mellém, és szeretettel nézte, mint falom a kifliket. – Te – szólalt meg halkan – aztán eszedbe ne jusson eldicsekedni ezzel senkinek! Haveroknak se! Ha kiderül, nagy családi botrány lesz, s a faluban se lehet többé maradásom! Olvadozva néztem rá vissza. – Nagyi, édes, drága nagyikám, hát csak nem bolondultam meg? Ez a mi titkunk marad örökre… – Ajánlom is, mert ha eljár a szád, többé nem kapsz pinát! – mosolyodott el. – Ami pedig nagy kár volna, mert nekem ugyancsak viszket még időnként, s te mindig kéznél vagy, ugyebár… Meg én is neked… Most meg aztán jól fel is csigáztál, te büdös kölök! S egy tizenhat éves kamasz se lel minden bokorban pinát, pláne ilyen könnyen kaphatót, mint az enyém… Rácseszel, mert nagyon ki vagyok ám éhezve a faszra! … – Mint én a pinára, nagyikám! – vágtam rá, és átöleltem, persze úgy, hogy azonnal meg is csöcsörészhessem. Kuncogott. – Micsoda mellbolond vagy te! Ott vannak a fiatal lyányok, szép, telt, duzzadó mellekkel, te meg ezekre a megereszkedett, vén, puha tőgyekre ácsingózol… Nem vagy te normális… Hála Istennek! – Nem bizony, nagyi! Mindenkit más izgat… Engem a te nagy, lógó melleid! Isteni csöcsöd van! Imádom! Imádom, hogy mindened olyan nagy! A segged, a jó szőrös pinád, a vastag combilid! Én egy ideje leskelődtem rád, amikor mosakodtál, és
mindig felállt
a farkam… ki is vertem sokszor ott a kulcslyuk előtt… Nagyi elpirult mint egy bakfis.
– Nahát, te malac! Sejtettem én, hogy leselkedsz, de nem voltam benne biztos. Azt hittem, csak kíváncsiság… De hogy meg is kívántál? Hm… Ha én ezt tudom?! Minden cseppért kár volt, amit ott szárazon ellövöldöztél! – Hát lehet egy ilyen csodás asszonyt nem megkívánni? Úhh, mondom, olyan jó, hogy mindenből sok van rajtad! – öleltem át megint. – Van, amiből neked is sok van! Ehol e, még mindig csurogsz belőlem! kuncogott a nagyi, és felpattant a székről. Benyúlt a combjai közé, és csupa sperma tenyeret húzott vissza. – Nahát! – mélázott el, a nedves tenyerét nézegetve – hol fér el ez benned? Mondanom sem kell, hogy az eseménysor újra felizgatott. És eszembe jutott, hogy a szexmagazinok nagycsöcsű nőit mellbe is kefélték. – Nagyikám – doromboltam – megtennél nekem valamit? – Mit? – nevetett rám – gyúrjak núdlit? – Majd azt is! … De most, ha leülnél ide elém, és a cickóid közé vennéd a az én núdlimat… Az Istenért, meg ne törüld a kezedet! Kend csak oda a melleid közé, ami rajta van! – Ott akarsz elmenni? – kerekedett ki a nagyi szeme, de vette a lapot. – Hogy neked micsoda ötleteid vannak! Na, jó, várj csak egy percet! A sparherd melletti fonott székről levette az ülőpárnát, és rátette a hokedlira. Amint odaálltam elé, épp jó magasságban meredezett előtte a farkam. – Vedd a tenyeredbe a melleidet, és szorítsd közéjük! – kértem. – Van még a puncidban kenőanyag? Hozd csak fel, légy szíves! A nagyi fülig vörösödve benyúlt a combjai közé, és csupa lucsok tenyérrel tért vissza, Gondosan bekente a nedveinkkel a melleinek egymás felé eső oldalát. Kicsit ügyetlenkedett, látszott, hogy még sohasem csinált ilyet, de aztán sikerült neki: beölelte a mellei közé a farkamat. A hatalmas puha, meleg cickói között elveszett a rudam. Amikor elkezdtem előre-hátra mozogni, vagyis kefélni a melleit, csak úgy rengtek. Tébolyító látvány volt! – Húhh, de forró vagy! – pöntyögte. – Tudod, hogy ez nagyon jó érzés? Ó, gyerekem, csináld a mellem, csináld, nagyon jó! Nem kellett biztatnia, rettenetesen élveztem a dolgot. Aztán egyszer csak a nagyi kinyúlt az asztal felé, és a melegben felpuhult félkockányi vajat szétkente a mellén. – Na, ehhez mit szólsz, gyerek? – nevetett rám huncutul. – Most majd még jobban csúszik… Azzal újra a tőgyei közé ölelte a farkamat. Frenetikus volt! A nagy, puha csöcsök között úgy siklott előre-hátra a szerszámom, mintha pinában mozogna. nem is kellett sok, hogy felhördüljek, és hatalmasat élvezzek a nagyim mellei közé. És az én nagyim lihegve, dorombolva kenegette szét a vajas spermát a hatalmas körtéin a makkommal. – A mindenedet, kicsim! – nézett fel rám kéjesen. – Hát ez remek érzés volt! Mondd, mik jutnak még eszedbe? Meg sem tudtam szólalni, még az élvezés hullámain ringatóztam. A nagyi meg babusgatta a félig lankadt farkamat, aztán egyszer csak bekapta, és szopni kezdte. Fel is állt megint egykettőre! No, akkor a nagyi megfogta a sparherd szélén a korlátot, behajolt, és odakínálta nekem a világszép, nagy, fehér seggét.
– Gyere, fiam, nekem is jár egy kis rendes élvezet! Gyönyörűséggel toltam be a hájas, buja, kidomborodó, nedves tincsekkel övezett pinájába a farkamat hátulról, és belekapaszkodva fogós csípőjébe fedeztem, mint egy csődör. Csak úgy lengtek a hatalmas tőgyei! Meglepetésemre a nagyi két percen belül elment, rogyadozó lábakkal támasztotta rám a seggét, tövig benne voltam. De már tudtam, hogy ilyenkor nem nagyon szabad mozogni a nőben, mert nagyon érzékennyé válik a hüvelye odabent. Vártam, kéjes türelemmel vártam, miközben rá- és ráhajoltam, hogy elérjem a csodás melleit. A nagyi lassan magához tért, és legnagyobb meglepetésemre alig húzhattam benne ismét párat, kicsusszantott magából, megfordult, és ismét leült a hokkedlira. S mielőtt csalódottságomnak hangot adhattam volna, bekapta a puncimézétől és előző élvezésem spermájának maradékaitól csillogó farkamat. – Az a helyzet, hogy ízlik ez nekem! – pillantott fel rám. – Nagyon jó ez a kevert nedű, kisfiam! Sose gondoltam volna! Mohón, és hálásan szopott. Isteni volt, amit művelt. Simogatta a tojásaimat, húzogatta a szerszámomon a bőrt, nyalta a makkomat. Láthatóan egyre jobban élvezte, amit csinált. Éreztem, hogy megint közeleg az élvezésem. – Úhh, nagyikám, vigyázz, mert mindjárt elmegyek! – lihegtem, s arra gondoltam, milyen jó lesz lespriccelnem a melleit. Az előbb már elmentem köztük, de akkor nem láttam a bőrére lövellő spermát, mely látványnak a gondolata is külön felizgatott. Mondtam is neki: ha jön, a mellére szeretnék élvezni… – Én meg most ide akarom! Végig, gyerekem… – lihegte, és újra bekapta a farkamat. Szóval a szájába akarja! Na, ettől kész lettem. A farkam a szájában, a tökeim alatt az oda támasztott mellei… Pár pillanat múlva el is sültem, mint az öregágyú. És az én nagyim szopta, szopta a makkomat, éreztem, amint forgatja a szájában a gecimet, ízlelgeti, majd nyeli és nyeli… Tisztára nyalta és szopta a szerszámomat, az arcához szorította, és sugárzó arccal felnézett rám. – Nem tudtam, hogy ez ilyen finom… – búgta. – Ó, de jó, hogy elcsábultunk erre az egészre, gyerekem… Végig szeretkeztük az egész vakációt. A falusi haverjaim kissé csodálkoztak is, hogy mennyivel több időt töltök otthon, én meg magyaráztam, hogy sok a munka a ház körül, a gazdaságban, öreganyám egyedül van, muszáj segítenem. Nyár volt, érési, betakarítási idő, úgy hogy nem volt feltűnő, a fiúk se értek rá sokat, csak épp ahhoz voltak szokva, hogy korábban nekem több szabad időm volt, mint nekik. Ősszel aztán nagy lelkesen beadtam anyáméknak, hogy azért mennék én minden hét végén falura, a nagyihoz, mert szegénynek segíteni kell, már nem bírja úgy a munkát, mint régen. Nagy örömmel fogadták, még meg is dicsértek, milyen rendes gyerek vagyok. Hát, az voltam! A nagyim meg rendes asszony: hét közben belehúzott, igyekezett mindent elvégezni, hogy a szombat-vasárnapot jól ki tudjuk használni kettesben. Lassan már úgy voltam, mint a falubeli ingázók – ők se látták az asszonyaikat nálamnál gyakrabban. Az iskolában pedig megjavultak a tanulmányi eredményeim.
Hát persze, mert nem nőkön fantáziáltam órák hosszat, hiszen ott volt nekem az én érett, drága szeretőm, a féltett kis titkom. Öt évig tartott a titkos bujálkodás, rendszeresen. Tartott volna tovább is, cseppet sem kívántam kevésbé a nagyimat, mint az elején, de sajnos egy kamion belerohant frontálisan abba a helyi járatú buszba, amivel a városba ment bevásárolni. Sokan az életüket vesztették az utasok közül, köztük az én drága nagyikám is. Szerintem senki, de senki nem gyászolta olyan mélyen, mint én. Az emléke azonban bennem él. Nős ember vagyok, gyerekeim vannak, naná, hogy molett, nagymellű, aranyos feleségem, de néha, ha egyedül vagyok, érett koromra sem bírom megállni, hogy ne maszturbáljak egyet-egyet, felidézve a mesés szeretkezéseket a nagyimmal.