Az utolsó nyár – második nap
A reggelit végül a többiekkel együtt ettük. Nem tudom, hogy csak én éreztem úgy, vagy tényleg még a tegnapinál is jobb volt a hangulat. Valahogy több volt a bolondozás, a játékos birkózás és az érintés, mint amit eddig észrevettem. Lehet, hogy más szobákban is történt valami? Nem tudom. Én mindenesetre boldog voltam, hogy ilyen társam lett éjszakára és reméltem, hogy legalább ugyanilyen jó lesz a következő alvásunk is. Napközben folytattuk a fürdés, foci, röplabda váltogatását, ki-ki játszott, amit éppen kedve volt, ha talált hozzá társakat. Két osztálytársam egy jó kis birkózásba keveredett a parton, egymást cukkolva végül a homokban kötöttek ki. Persze szurkoltunk nekik, élvezettel néztük a küzdelmet. Vigyáztak egymásra, néhányszor egy kicsit meg is szakadt a meccs, ha egy-egy mozdulat véletlenül fájdalmat okozott valamelyiküknek, vagy éppen valamiért röhögésbe fulladt egy-egy fogás.
Vigyáznom kellett, hogy a két egymáson végignyúló, egymásba fonódó test látványa ne izgasson fel túlságosan. A jó húszperces küzdelem végül tussal ért véget.
Egyikük teljes testsúlyával leszorította a másik srácot, szinte a földhöz préselve. Eltelt így legalább egy perc, mire közfelkiáltással megszavaztuk a tust. Érdekes volt a két fiú reakciója is, szinte alig akartak elszakadni egymástól. A tus után csak engedtek a szorításon és egymáson fekve pihentek és lihegtek egy-két percig, mire nekiláttak feltápászkodni. Gyanítottam, hogy nagyon is élvezték a helyzetet. A nap vége felé hamarabb otthagytuk a strandot és visszamentünk a szállásra. Egyikük a néhány sör mellé hozott valami rettenetes pálinkafélét is, úgyhogy a strand utáni zuhanyzást követően egyre jobb és vidámabb lett a hangulat. Néhány vicc és történet után megint egy izgalmas birkózás következett két másik srác között, a vidám harc ezúttal egy sörnyitóért zajlott egy ágyon a legnagyobb szobában, ahová összegyűltünk. A két srác kitett magáért és remek küzdelmet produkáltak az ágyon, főleg, hogy egy kicsit már mindenkiben érződött a pocsék pálinka hatása.
A harc végén egyikük végül megszerezte a nyitót és folytattuk a beszélgetést és nevetgélést. Megint hajnalig fent voltunk, aztán lassan mindenki otthagyta a társaságot és aludni ment. A harmadik srác, aki a szobánkban aludt kicsit kiütötte magát és elaludt a nagyobb szobában, ahol összegyűltünk a franciaágyon. A másik barátommal mi is a szobánkba mentünk. Nem örültem, hogy felszabadult egy ágy a szobában, így hülyén nézne ki, hogy felajánlom a helyet magam mellett. Szerencsére eléggé oldott hangulatban voltunk az alkohol miatt, hogy mintha viccelnék, megkérdezhessem:
– Na, jössz, hogy ne fázzunk? – csak felnevetett és szinte gondolkodás nélkül ledőlt az ágyamra. Meglepődtem és boldog voltam. Mellé bújtam és gyorsan magunkra húztam a takarót. Úgy éreztem, hogy az ital miatt lehetek egy kicsit bátrabb és rögtön közelebb húzódtam hozzá. A közös takarónk alatt szinte pillanatok alatt összebújtunk megint, nem is titkolva a jó érzést, vagy feszengve egymás előtt. Megint éreztem a testének a forróságát és a lélegzetét a nyakamon. Talán egy perc sem telt el, de már egymást átölelve bújtunk össze.
– Hé! – suttogta néhány perc múlva – örülök, hogy a barátom vagy… – és lassan az ölelésből kissé kibontakozva egészen rám feküdt, a fejét felemelve és a szemembe nézett. Megfogtam a tarkóját és a szemébe néztem.
Szeretetet és vágyat éreztem iránta, és mintha most nyoma sem lett volna az alkoholnak egyikünk tekintetében sem.
– Én is örülök, hogy a barátom vagy… hiányozni fogsz jövőre – mondtam én és végigsimítottam az arcát. Még hosszasan néztük egymást, aztán lassan lehajtotta a fejét és egészen hozzám simult. Az egész testsúlyával rám nehezedett, de ezt is kevésnek éreztem és szorosan magamhoz öleltem. Lassan emelkedett és süllyedt a mellkasa együtt az enyémmel, éreztük egymás szapora szívverését. A kezemmel hol a hátát fogtam át, hol a derekát öleltem magamhoz.
A csupasz mellkasunk és a combjaink egymásénak feszültek és szinte őrületes érzés volt, amikor megéreztem, hogy az alsónadrágokon át szinte kirobbanó ágyékunk is egymáshoz feszül. Ha lehetett volna, azt szerettem volna, hogy olvadjon össze a testünk itt a takaró alatt és soha többé ne kelljen elszakadni egymástól.
– Olyan jó, hogy itt vagy – suttogtam a fülébe és egy nagyon finom csókot adtam a vállára. Alig észrevehetően megmozdult és az ágyéka most kicsit másképp nyomult az enyémhez. Aztán megint felemelte a fejét és lassan, de erőteljesen mozgatni kezdte a derekát rajtam. A kettőnket beborító takaró szinte alig mozdult, de éreztem, hogy a combjaival erősen közrefogva az enyéimet lassú, de erőteljes mozdulatokkal mozgatja a derekát. Apró, körkörös mozdulatok voltak, szinte a végletekig fokozva egymás izgalmát. Nem bírtam tétlenül, ahogy a férfiasságunk egymásét masszírozva kirobbanni készül és magamhoz húztam a fejét. Szinte fájdalmasan a szájára tapasztottam a számat és vadul megcsókoltam.
Ő épphogy felnyögött, de már le is támadtam a nyelvét. Ahogy a derekával körkörösen mozgott, ugyanazzal az ütemmel hevesen csókolóztunk. A kezeimmel most már a feszes fenekénél fogtam és szorítottam az ágyékát az enyémhez. Mintha ez is kevés lett volna neki, ő is lenyúlt és a kezét alám tolta, hogy magához szorítsa az enyémet. Alig néhány másodperc kellett csak, hogy kitörjön belőlünk az élvezet. Hangosat nyögött és elszakította a száját az enyémtől. A fejét a nyakamba fúrta és erőteljes mozdulatokkal masszírozva a derekával kitört. Én is ebben a pillanatban élveztem el és vele együtt hullámozva követtem a körkörös derékmozgását.
Kicsit homorítottam és még jobban egymáshoz szorítva a derekunkat a lábaimmal átfontam az övét és magamhoz öleltem. Egy ideig még csókolóztunk, aztán lassan abbamaradt. Rajtam feküdt átizzadva, alaposan kimelegedtünk mindketten. Izzadtan és lucskosan pihentünk még szó nélkül egymáson jó ideig. Aztán felemelte a fejét és megint a szemembe nézett.
– Jó veled. – suttogta, mire lágyan megcsókoltam.
– Szeretkezni akarok veled – suttogtam neki vissza és megint lassan csókolózni kezdtünk. A keskeny ágyon az oldalunkra fordultunk és egymással szembe feküdve hosszú-hosszú ideig csókolgattuk és simogattuk egymást. Egyikünk sem szólt egy szót sem, csak néha egymás szemébe néztünk és finoman megpusziltuk egymás arcát vagy ajkait, hogy aztán megint hol vadul, hogy finoman csókolózzunk tovább. Jó ideig folytattuk még, egyre finomabban és ritkábban csókokat váltva, míg egymáshoz simuló, elázott combokkal és ágyékkal végül elaludtunk.
Reggel egymáshoz bújva ébredtünk, de már nyoma sem volt a tegnap reggeli meglepetésnek. Most már biztos voltam benne, hogy minden megváltozott közöttünk, végérvényesen. Örültem ennek a változásnak, szinte ujjongtam a gondolatára is, hogy még szeretkezni fogok ezzel a fiúval. Finoman csókot nyomtam a fejére, amire kinyitotta a szemét.
– Jó reggelt – mondta halkan.
– Szia – válaszoltam, majd lágyan szájon csókoltam. Ő csak elmosolyodott és finom puszival viszonozta.
– Nézzük meg a reggelit – mondta, aztán kitakaróztunk és pár perces zuhanyzás után reggelizni mentünk. Reméltem, hogy az utolsó napunk minden eddiginél jobb lesz, a barátom gyönyörű testének már a gondolata is felizgatott.
Az aznapi
reggelinél gyanús jeleit láttam annak, hogy más szobákban is fura dolgok történhettek.
Titokzatos összemosolygások, fura megjegyzések követték egymást és emelkedett volt a hangulat. Ez volt az utolsó napunk és még egy éjszakánk volt itt, mielőtt holnap délelőtt hazaindulnánk. Sokat reméltem ettől az utolsó éjszakától.
A harmadik nap hamarosan…