A kék köpeny – balatoni szex
Először a Balatonon lubickolt.
Az északi parton a Csillag szállóban lakott – a harmincéves férfi – a turistacsoportjával, mint annak
idegenvezetője. (Ugyan a munkáját tisztességesen elvégezte, de arra még maradt ideje, hogy a csoportjabeli
lányok közül /eredménytelenül/ hajkurásszon egy nagycsöcsű szőkét.)
Ezért lehívta magához az oldalbordáját, lubickoltak a Tóban, süttették a hasukat a parton. (A csinos
felesége igen megtetszett a csoportjabéli fiúknak – plátóian, csak egy-két puszi erejéig – de ez nem éppen
rajtuk múlott.)
Amikor – pár nap múlva – lekísérte a feleségét a szállodában a lépcsőn, hogy az visszautazzon Pestre,
feltűnt neki, hogy egy kékköpenyes, huszonéves nő igen megbámulja őket.
Visszafelé jövet – immár egyedül – megpillantotta újra a lányt, amint az (egyik) erkélyen totolyázik, vagyis
söpröget.
Kíváncsiságból odament a közelébe és szemügyre vette. A csaj vékony, de meg lehetne…, – mást nem is
vett szemügyre, mert ez volt neki a lényeg.
Beszélgetni kezdtek.
Történetesen épp ott volt a takarítónői szoba ennek az erkélynek a közelében, és a férfi egyszer csak a
szobában találta magát, a lánnyal.
Addig-addig beszélgettek (a szállodai alkalmazott nő mondogatta):
– Hiába, nem szeretek szolgálatba lenni!!, amíg a férfi föl nem hozott egy hosszúnyakú üveg bort az
Étteremből, és be nem nyakalták.
Aztán amikor ő (pisilés után) kezet mosott a fürdőszobában, a nő, ringatva a csípőjét, bement utána és
megkérdezte: – Nem akar (vagy akarsz) megfürödni? A férfi csodálkozva nézett rá, de észbekapott:
– Miért ne?
– Akkor én előkészítem a fürdővizet.
A férfi csak ült a fotelben, kiitta a maradék pár csepp bort a pohara aljáról. Kisvártatva a lány visszajött a
szobába.
– Mehetsz, kész a víz.
A férfi elindult.
– Én is megyek mindjárt – mondta a nő. Akinek mondta, az most már elfelejtett csodálkozni, belépett a
fürdőszobába.
Körülnézett semmi különös. Megakadt a szeme egy fogason, levetkőzött. Belépett a fürdővízbe.
Éppen olyan meleg volt, mint lennie kellett, de ő most evvel nem törődött, másutt jártak a gondolatai.
Beleült a vízbe. Rövidesen halkan nyílt az ajtó, és belépett, aki ígérte a kék köpenyében, de széles és mély
dekoltázzsal . Az idegenvezetőnek jólesett éreznie, hogy ő most meztelenül ül a vízben és így fogadta a nőt.
Annak a szájában hamiskás mosoly villant, egy pillanat alatt kigombolta végig és széttárta a köpenyt.
A férfi hirtelen nem akart hinni a szemének – pedig számíthatott volna rá -, a nő ott állt teljesen meztelenül,
ledobta a köpenyt, és pár lépés után a meglepett férfi lába közé lépett a kádba.
– Húzódj egy kicsit arrébb, hogy én is elférjek!
A férfit nem kellett kérni rá kétszer, felhúzta a kád két oldala mellett a lábait. Míg ezzel volt elfoglalva, a nő
beleguggolt a vízbe. Kicsit ugyan kényelmetlen volt neki, mert a háta néha hozzáért, néha nem a csaphoz.
A férfi mindjárt vágyat érzett, hogy megragadja az alkalmat, illetve a nő feléje előredőlő testét, és magához,
magára húzza.
Meg is tette, a nő az egyensúlyát vesztette, rádőlt a férfira, miközben térdre csúszott le a fürdőkádba. A
férfinak igen kellemes érzés volt, ahogy a síkos testéhez nyomódott a nő még nem nedves, kissé izzadt szagú
(felső)teste (de ez nem zavarta, sőt azt tapasztalta, hogy emelkedni kezd a vízben a farka). A lány melle is a
mellkasához nyomódott puhán. Majd, vihantva egyet, a csaj megfogta a fürdőkád szélét, visszatolta magát.
Belemerítette a tenyerét a vízbe, locsolta magára.
– Jó meleg. Nemhiába én csináltam.
A férfi végigmérte a most már nedvességtől csillogó testét. A nő vékony volt, de jó alakú.
A férfi kitette két könyökét a fürdőkád széleire, felnyomta magát. A lány ekkor megpillanthatta a – már álló –
hímtagot. Most ő is térdre ereszkedett, és így ölelte át a már síkos női testet. Kemény farka a rézsútosan álló
helyzetéből visszanyomódott a lány hasától az ő hasához. A két síkos hasfal között billegett, csúszkált.
A férfi átfogta a lány fenekét, próbálta felfelé húzni, a farkát meg lefele ereszteni, hogy a helyére, a lukba
találjon, de szűk volt a fürdőkád ahhoz, hogy a lány megfelelőképpen szét tudja tenni a lábait. Egy ideig
vacakolt a férfi, majd így szólt halkan:
– Fordulj meg, hátulról…
A nő megtette, fordított testhelyzetben térdelt bele – a már langyosodó – kád vízbe, oldalra húzva a csap
mellett a fejét. A feneke (habár nem nagy volt) igézően bukott fel a habok fölé.
De a férfinek nem maradt elég hely hátul, a lejtősen emelkedő kádban próbálta széthúzni a lány fehér
farpofáit és betuszkolni a még mindig csontkemény huszonegyedik ujját, de egyrészt a lány most sem, ilyen
helyzetben sem, tudta eléggé szétrakni a lábát, másrészt a pinája csak a víztől volt nedves, és nem lucskos
volt, nem csúszott eléggé.
– Ne légy türelmetlen – mondta a nő – elmegyünk hozzád!
A férfi lehiggadt, megtörölköztek, felöltöztek (illetve a nő újra csak a köpenyét öltötte magára).
A lány elmosta a poharakat, kimosta az üveget, és pár szobával arrébbra mentek.
A takarítólány érdeklődve nézett körül, holott ez a szoba majdnem olyan volt, mint az övék, a fürdőszoba
és a kád is. Talán az is korbácsolhatta a vágyait, hogy a férfi felesége kb. egy órával ezelőtt még itt volt. Talán
megtetszett neki a férfi, talán az is izgalommal töltötte el, hogy a felesége távozása után nyomban
elcsábíthatja a férfit.
A férfi nekiállt vetkőzni, a lány csak leeresztette magáról az emlékezetessé vált kék köpenyt.
Szándéktalanul is úgy esett meg, hogy épp a másik ágyon keféltek, nem azon, amelyen a feleségével
korábban.
Ezt mondta neki előtte a lány:
– Gumival csináld, nehogy flekk maradjon a lepedőn! (Most értette meg, miért kellett átjönniök ide a
takarítónők szobájából.)
A lány hajlékony volt, mozgékony.
Hátulról is megdugta, és – megint elölről (amint Karinthy Frigyes írta az Így írtok ti -ben (nem éppen erről).
Most már síkos, csúszós volt a pina, és vidáman csutakoltak.
Elutazása után nem találkoztak többé.
Az együttlétből főleg a fürdőkádra emlékezett. Bizony – bármily keskeny volt is – akkor jobb volt benne
fürödni, lubickálni (ahogy Fodor A. írta egyik versében), mint a széles, nap-aranyozta, csillogó, tükörsima,
